Kérem szépen, csak egy hétig ne keressenek!

Sajnos, a mai rohanó világunkban simán előfordul, hogy az ember az egyetlen nyaralását az évben is végig kell, hogy dolgozza. Velem is ez történt idén, pedig egész évben annyit dolgozom, hogy három embernek is elég lenne. Alig vártam, hogy kiszakadjak a mókuskerékből, hogy legyen egy kis környezetváltozás, és fel tudjak töltődni energiával. Kiválasztottunk egy csendes, szép helyet, ahol kb. a madár se jár, és ahol azt gondoltam, nem ér utol minket a város zaja, pörgése, de tévedtem. A hibát ott követtem el, hogy bekapcsolva hagytam a telefonomat. Nem kellett volna. De mivel mindenkinek megmondtam, hogy szabadságon vagyok, méltán gondolhattam, hogy békén tudnak hagyni erre az egy hétre kivételesen. Nem hittem, hogy egy ruházati nagykereskedés nem bírja ki egy hétig informatikus nélkül, hiszen mindent belőttem, minden ment, nekik csak a megszokott módon kellett volna végezniük a dolgukat.

Úgy kezdődött, hogy mikor pont a szállást foglaltuk el, jött a telefon, hogy nem működik a levelező rendszer. Elképzelhetetlen volt számomra, hogy mit tudtak vele csinálni, mikor tegnap még hibátlanul végezte a dolgát. De mivel elmagyarázni sem tudták, mi történt, így kénytelen voltam elővenni a gépemet, és megnézni magam, hogy mit szúrtak el. Ha már beléptem, akkor elkezdték sorolni, hogy még miket kellene megnézni, és az lett belőle, hogy 3 órán át adtam nekik a tanácsokat. A párom az agyvérzés szélén állt már, de nem tudtam mit tenni, segítenem kellett. Azt gondoltam, ezzel letudtuk a szabadság alatti munkát, de másnap megint jött a telefon, hogy valami nem megy. Reggel 8 órakor. Nem akartam elhinni, hogy ezt csinálják velem. Ismételten hosszúra nyúlt a beszélgetés, egész reggeli közben kérdésekre válaszolgattam. Nem is gondoltam álmomban sem, hogy ez napi rutinná válik, de az egy hetes nyaralás alatt, minden nap történt valami, amin csak én tudtam segíteni. Az ötödik napig egészen pontosan. Akkor ugyanis azzal hívtak fel reggel, hogy összeomlott a webáruház, és nem tudnak rendelni az emberek. Én nem tudom elképzelni, hogy mit csinálhattak ott bent, de itt már feldühödtem. Kifizettem egy rakás pénzt, hogy elhozzam nyaralni a barátnőmet, ráadásul nekem is szükségem lett volna pihenésre, ehhez képest egész végig csak a telefonomat bűvöltem, hogy mikor omlik össze a teljes cég azért, mert én eljöttem. Az ötödik napra, mikor diagnosztizálták, hogy összeomlott a webáruház, már bedühödtem, és mikor rákezdtek volna, hogy mi a probléma, belekiabáltam a telefonba, hogy szabadságon vagyok, hívják fel a céget, akik a webáruház készítést elvállalták. Ők sokkal profibbak ebben, sokkal ügyesebben tudnak tanácsot adni, hiszen ők készítették, és velem ellentétben nincsenek szabadságon sem.

Jó érzés volt kimondanom magamból a tutit, és valószínűleg fel is fogták, mert nem hívtak többet a héten. Így volt két egész napom, amikor tényleg a kikapcsolódásra és a pihenésre fókuszálhattam. Csodálatos volt az a két nap, de nem mondanám, hogy ennyitől fel tudtam töltődni egészen.

Mikor visszamentem, a főnököm behívott az irodájába. Bocsánatot kért tőlem, és belátta, hogy nem volt helyes, hogy a szabadságom alatt zavartak. Főleg nem a webáruházzal, amit nem is én felügyelek. A webáruház készítés, bár nem idegen tőlem teljesen, de komoly marketing tevékenységgel van összefüggésben, és az viszont nekem kínai, szóval megbíztunk vele egy külsős céget. Nagyon jól ment nekik, szépen megcsinálták, és azóta is szuperül együttműködnek velünk mindenben.

Nem is értem, hogy miért engem hívtak a kínjukkal, mikor ők is marha kedvesek és segítőkészek, de gondolom bepánikoltak, és mint minden ilyen esetben, hozzám fordultak. Lényegében a főnököm nagyon sajnálta a történteket, és felajánlotta, hogy meghosszabbítja a szabadságomat egy héttel, ráadásul, ha szeretném, rendelkezésemre bocsájtja a balatoni nyaralóját, természetesen ingyen. Mondtam, hogy ezt meg kell beszélnem a kedvesemmel, de természetesen, mikor felhívtam, egy percig sem ellenkezett, azonnal rábólintott a váratlan utazásra.

Szóval jövő héten újabb szabadságra megyek, hogy ki tudjam pihenni magam, a főnököm javaslatára. Igyekszem majd kikapcsolódni, feltöltődni, ami tulajdonképpen a szabadság lényege kellene, hogy legyen. Egy dolog biztos. A telefonomat, bár itthon hagyni nem tudom, mert GPS nélkül elvesztem, de feltétlenül repülős üzemmódba teszem, és mielőtt kiteszem innen a lábam, mindenkinek el fogom mondani vagy 4x, hogy egy hétig bírja ki, és ne keressen!